Jogi személyek és egyéb szervezetek döntéshozatala a veszélyhelyzet alatt - I. rész
Cikkünk első részében a döntéshozó szerv ülésének megváltozott szabályait mutatjuk be a járványhelyzetre vonatkozóan. A bejegyzés folytatásában az ügyvezetők külön jogosítványait részletezzük majd azzal kapcsolatban, ha a veszélyhelyzet alatt a tagoknak nincs lehetőségük személyes részvétel nélkül hivatalos döntést hozni.
2020. április 11-től hatályos A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020 (IV.10) Kormányrendelet, amely az alábbiakban módosítja az egyes jogi személyek, és egyéb megjelölt szervezetek döntéshozó szerveinek működését.
A rendelet hatálya kiterjed a polgári jogi szabályok szerint létrejött jogi személyekre és nem jogi személy szervezetekre is, így például a gazdasági társaságokra, egyesületekre, alapítványokra és társasházakra, a továbbiakban együttesen jogi személyekre.
A Kormányrendelet kivételt tesz a módosított szabályok alkalmazása alól abban az esetben, ha a jogi személy döntéshozó szerve, vagy az egyszemélyes jogi személy tagja (alapítója, vagy az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy) a kijárási korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellett sem akadályozott a döntéshozatalban. Az egyedüli tag, vagy alapító továbbá írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá. Ezen kivételen túlmenően a jogi személy döntéshozó szervének ülése - ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is - nem tartható meg a tag személyes részvétele útján, abban az esetben sem, ha az ülés a Kormányrendelet hatálybalépésekor már összehívásra került. Erre tekintettel a veszélyhelyzet, illetve a kijárási korlátozás fennállása alatt a jogi személy döntéshozatali metódusa az alábbiak szerint alakul:
A döntéshozó szerv ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvétele mellett tartható meg, vagy
a szerv határozathozatalára - ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet (ún. faxos v. levélszavazás), akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem, vagy a Kormányrendeletben foglaltaktól eltérően rendelkezik.
Ezen utóbbi kitételt azért szükséges kiemelni, mert az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő ülés megtartása, vagy az anélkül történő döntéshozatalra korábban is lehetőség volt jogszabály alapján, ám csak akkor, ha a jogi személy létesítő okirata tartalmazott ezirányú rendelkezéseket. A Kormányrendelet ebben a tekintetben tartalmaz könnyítést, hogy a létesítő okirat módosítása nélkül is lehetséges a menedzsment és a tagok számára a döntéshozatal nem személyes részvétel útján történő lebonyolítása.
A Kormányrendelet a döntéshozatal módját tekintve differenciál a jogi személy tagjainak száma alapján is, mely szerint ha legfeljebb 5 fő a tagok száma, és a döntéshozó szerv határozatképessége a döntéshozó szerv ülésének elektronikus módon történő megtartása, vagy ülés tartása nélküli döntéshozatal útján előre láthatóan biztosítható, a döntéshozatal módját és feltételeit úgy kell meghatározni, hogy a döntéshozatalban valamennyi tag részt tudjon venni. Az 5 főt meghaladó, de 10 főt meg nem haladó taglétszámú jogi személy esetén, ha a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik, a döntéshozatalt a fentiek szerinti valamely módon kell biztosítani. A 10 főt meghaladó taglétszámú jogi személy esetén, abban az esetben kerül sor a fentiek szerinti döntéshozatalra, ha a jogi személy ügyvezetése, vagy a tulajdonosi joggyakorlója azt kezdeményezi.
Ettől eltérő esetekben a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekről a jogi személy ügyvezetése határoz.
A Kormányrendelet részletes szabályokat ír elő mind az elektronikus hírközlő eszközön keresztül tartott döntéshozatalra, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal végrehajtására is. Utóbbit tekintve kiemelten fontos, hogy a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye, a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése és az arra adott szavazat, és a tag szavazatát akár elektronikus aláírással, vagy dokumentumhitelesítési szolgáltatással aláírva megküldött dokumentum útján is megküldheti.
