Jogi személyek és egyéb szervezetek döntéshozatala a veszélyhelyzet alatt - II. rész
Ügyvezetési szabályozások a veszélyhelyzetre vonatkozóan
Az első részben a döntéshozó szervek nem személyes részévétel útján történő döntéshozatali mechanizmusait és jogi lehetőségeit tekintettük át, míg a továbbiakban az ügyvezetőknek azon esetben fennálló többletjogosítványait mutatjuk be, amikor a tagoknak a módosított szabályok ellenére sem sikerül a szükséges döntéseket meghozniuk.
2020. április 11-től hatályos A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020 (IV.10) Kormányrendelet, amely módosítja az egyes jogi személyek, és egyéb megjelölt szervezetek döntéshozó szerveinek működését.
Amennyiben a tagoknak nem áll módjában a személyes részvételt mellőző módokon a döntésüket meghozni, úgy a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörbe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben a jogi személy ügyvezetése határoz. Mindezen jogosítványok mellett is az alábbi ügyekben nem dönthet az ügyvezető:
a jogi személy létesítő okiratát nem módosíthatja, kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján van szükség,
a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről nem dönthet,
a jogi személy átalakulását, egyesülését vagy szétválását nem határozhatja el és folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó kérdésben nem dönthet,
korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság esetén a jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet,
pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról csak akkor dönthet, ha az a tagok jogi személyben fennálló részesedése mértékét nem érinti és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak.
Ezen ügyekben a jogi személy döntést csak akkor hozhat, ha a szavazatok 25%-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51%-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak, ha a jogi személynek a Ptk. szerinti többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tagja van, akkor e tag az előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben nem tiltakozik.
Az így meghozott döntéseket a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.
A fentieken túlmenően számos részletszabályt tartalmaz még a Kormányrendelet a jogi személyek működését, döntéshozatalát illetően, így a menedzsment részéről történő fokozott gondosság és a körülmények, vonatkozó előírások alapos mérlegelése elengedhetetlen a megváltozott döntéshozatali módszerek alkalmazásakor.